December végéig bezárhatják a három utolsó német atomerőművet, Robert Habeck gazdasági miniszter szerint kizárt, hogy az energiaválság miatt megváltoztassák a döntést – írja a Reuters.
A Wall Street Journal kedd kora esti információi szerint hatalmas fordulatként mégsem állítja le idén év végén a három megmaradt atomerőművét Németország, hanem tovább fogja azokat működtetni, hogy a téli gázválságból adódó kihívásokat tompítani tudja. Könnyen lehet, hogy a gázárak ma késő délutáni napon belüli csökkenése már ezzel a nagy jelentőségű hírrel függ össze, igaz még mindig rendkívüli magasságokról beszélhetünk. Frissítés! Később a Reuters érdeklődésére a német kormányszóvivő azt hangsúlyozta: a kormány még nem hozott döntést a három megmaradt atomerőmű ügyében (ezt a lap sem állította), az majd csak azután történik meg, hogy beérkeznek az energiapiaci stressz teszt eredményei. Ezzel lényegében érvényben hagyta az alább részletesen kifejtett eredeti sztori fő állítását, hogy a kormány a döntést majd a következő hetekben fogja meghozni, amint befejezi az energiapiaci elemzést.
Magyarország és Románia kész segíteni egymást az energiabiztonság területén, így jelenleg tárgyalások zajlanak a nukleáris fűtőelemek új szállítási útvonaláról és a két ország közötti földgáz-interkonnektor kapacitásbővítéséről - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bukarestben annak kapcsán, hogy Bogdan Lucian Aurescu román külügyminiszterrel folytatott tárgyalásokat (képünkön).
Magyarország és Üzbegisztán együttműködési programot indít a nukleáris energia, a vízgazdálkodás és mezőgazdaság, valamint a határvédelem területén, ami lehetőségeket nyit a magyar cégek számára a gyorsan fejlődő közép-ázsiai országban - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Taskentben.
Paks II. nem döglött projekt, mert az ország alapvető energetikai kihívásait továbbra is meg kell oldani, sőt az orosz gázfüggőség leépítési terve még inkább indokolja a projektet, sőt mellette még más, akár francia, vagy amerikai hátterű erőmű megépítését is – mondta a Válasz Online-nak adott hosszú interjúban Aszódi Attila. A Paks II. volt kormánybiztosa (jelenleg a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára és az egyetem Természettudományi Karának dékánja) szerint példátlan, hogy az orosz Roszatom mérnökei megjelentek egy másik szuverén országban, azaz az ukrajnai csernobili és zaporizzsjai atomerőműveknél a harcok után, mert ezzel sokat romlott a cég megítélése, de egyelőre nem megítélhető, hogy ez hova vezet az európai atomerőmű építési lehetőségei terén.
Az eddig tervezett 2025-ös leállítás helyett tíz évvel meghosszabbítja két reaktor üzemidejét Belgium, hogy hamarabb tudjon leválni az orosz gázról az orosz invázió miatt – jelentette be a nagy jelentőségű döntést péntek este egy közleményben Alexander De Croo belga miniszterelnök.
Az Ukrajnában jelenleg működő nukleáris létesítmények mindegyike több mint 300 km-re van, közülük a legnagyobb Zaporizzsjai Atomerőmű több mint 900 km-re fekszik a magyar határtól, így „a nagy távolság miatt egy esetleg bekövetkező veszélyhelyzet esetén sem várható olyan esemény, amely lakosságvédelmi intézkedéseket indokolna Magyarország területén” – hangsúlyozza csütörtöki összefoglalójában az Országos Atomenergia Hivatal (OAH). Azt is külön hangsúlyozzák, hogy „az ukrán nukleáris hatóság tájékoztatása szerint az országban található négy atomerőmű 15 blokkja közül 8 működik, a sugárzási szint az összes atomerőmű körül normális”.
Míg a bruttó villamosenergia-termelés 2,5%-kal, addig a felhasználás 5,3%-kal emelkedett tavaly és a termelésen belül egyre látványosabban tör előre a napenergia mellett a földgázalapú is – rajzolódik ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal csütörtökön kiadott előzetes éves adataiból. Az anyag egyúttal azt is hangsúlyozza, hogy a megtermelt villamos energia 63,8%-a karbonsemleges forrásból származott, és mindezzel párhuzamosan a teljes bruttó termelésben a napenergia aránya 10,6% volt.
Emmanuel Macron francia elnök számára zsúfolt volt a múlt hét, hiszen február 7-én, hétfőn Putyin orosz elnökkel találkozott Moszkvában, utána rögtön Kijevbe utazott, hogy megpróbáljon közvetíteni a két szemben álló fél között. Csütörtökön pedig hatalmas energiaprogramot jelentett be hazai közönség előtt, a kelet-franciaországi Belfort városában, amelynek legfontosabb eleme hat új nukleáris reaktor felépítése a francia karbonsemlegesség elérése érdekében.
Hosszas viták után ma az Európai Bizottság arra tett javaslatot, hogy bizonyos feltételek mellett a gázt és a nukleáris energiát is minősítsék fenntartható energiafelhasználásnak az Európai Unióban. A fontos döntés az uniós taxonómia rendelet kiegészítését jelenti és azt célozza, hogy az állami és a magánszektor forrásainak bevonásával megvalósuljanak azok a szükséges beruházások, amelyek ahhoz kellenek, hogy a klímasemlegesség felé tartó energia átmenet komolyabb zavarok nélkül mehessen végbe.
Teljes átírás helyett csak kisebb változtatások, finomhangolások várhatók abban a feltételrendszerben, ami szerint a gáz és a nukleáris energia beruházások fenntarthatónak minősülhetnek az Európai Unióban az energia átmenet során – jelezte a szerdán bemutatandó nagy jelentőségű uniós taxonómia rendelet várható tartalmát a Politicónak a pénzügyekért felelős uniós biztos.
Magyarországon a megtermelt villamosenergia fele ma Pakshoz kötődik és Paks II megépülésével, illetve a folyamatban lévő napenergia-beruházásokkal együtt „majd elmondhatjuk magunkról, hogy hazánk teljes mértékben önellátóvá vált a villamosenergia területén” – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági miniszter, aki Süli János paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszterrel együtt látogatást tett a paksi létesítményben.
A Liga készen áll az atomenergiáról szóló népszavazáshoz aláírásgyűjtésbe kezdeni, mert „energia vészhelyzet van Európában” és végre az Európai Bizottság is hajlik afelé, hogy fenntarthatónak minősítse ezt az energiaforrást – kezdte egy erős bejelentéssel az újévet Matteo Salvini, a Liga kormánypárt vezetője.
Holnap, azaz január 12-én járt volna le annak a határideje, hogy a tagállami szakértők panelje véleményezhesse a szilveszter éjjel kiküldött európai bizottsági javaslatot a fenntartható energiahordozókkal kapcsolatban, de ezt január 21-re elhalasztották.
Üdvözölte az egyes földgáz-projektek zöld befektetéssé nyilvánítására vonatkozó uniós tervet a német kormány, azt azonban továbbra is ellenzi, hogy nukleáris projektekkel tegyék meg ugyanezt.
Szilveszter délután 3 órakor újabb 3 atomreaktort állítanak le Németországban az energiaátmenet jegyében és így már csak 3 reaktor marad az országban, amelyeket a tervek szerint 1 év múlva, azaz 2022 végén fognak leállítani.
A kritikus fontosságú közel félszáz energetikai terület közül mindössze az elektromos autók és az épületek világítási megoldásai esetében elég gyors a haladás a klímacélok eléréséhez – derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) helyzetjelentéséből.
Ahhoz, hogy az Európai Unió gyorsan fel tudja futtatni a félvezető gyártást a saját területén, az állami támogatási szabályokat kell átírni és ehhez az uniós alapszerződés egyik ritkán használatos cikkéhez fognak nyúlni eszközként – jelezte az EU-Monitornak és több más uniós lapnak adott nyilatkozatában Thierry Breton, az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosa (címlapképünkön). A francia származású biztos azt sem rejtette véka alá, hogy a 2030-as klímacél elérése érdekében mindenképpen támogatja azt, hogy a nukleáris energia is megkapja a zöld címkét az EU-ban, azaz fenntartható energiatermelési megoldásnak minősüljön abban a taxonómia-rendeletben, amely a napokban kerül véglegesítésre az Európai Bizottság asztalára. A paksi bővítés szempontjából is fontos brüsszeli jelzésnek voltak már előjelei az elmúlt hetekben.
Több évtized szünet után új atomreaktorokat épít Franciaország, hogy az elszálló energiaárak gazdasági hatását jobban ki tudja védeni, csökkentse a más országoknak való energiakitettségét és közben még határozottabban tudjon küzdeni a 2050-es klímacél érdekében is – jelentette be kedd esti televíziós beszédében Emmanuel Macron.
Az elmúlt hetek híráramlásával összhangban kiszivárgott Brüsszelben a régóta várt uniós energetikai taxonómia-rendelettervezet tartalmának egy része, ami „környezetvédelmileg fenntartható” energiaként címkézné meg a gázt és a nukleáris energiát is, hogy így egyszerre szereljék le mindkét energiahordozó ellenlábasait a tagállamok között.