Üdvözölte az egyes földgáz-projektek zöld befektetéssé nyilvánítására vonatkozó uniós tervet a német kormány, azt azonban továbbra is ellenzi, hogy nukleáris projektekkel tegyék meg ugyanezt.
Szilveszter délután 3 órakor újabb 3 atomreaktort állítanak le Németországban az energiaátmenet jegyében és így már csak 3 reaktor marad az országban, amelyeket a tervek szerint 1 év múlva, azaz 2022 végén fognak leállítani.
A kritikus fontosságú közel félszáz energetikai terület közül mindössze az elektromos autók és az épületek világítási megoldásai esetében elég gyors a haladás a klímacélok eléréséhez – derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) helyzetjelentéséből.
Ahhoz, hogy az Európai Unió gyorsan fel tudja futtatni a félvezető gyártást a saját területén, az állami támogatási szabályokat kell átírni és ehhez az uniós alapszerződés egyik ritkán használatos cikkéhez fognak nyúlni eszközként – jelezte az EU-Monitornak és több más uniós lapnak adott nyilatkozatában Thierry Breton, az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosa (címlapképünkön). A francia származású biztos azt sem rejtette véka alá, hogy a 2030-as klímacél elérése érdekében mindenképpen támogatja azt, hogy a nukleáris energia is megkapja a zöld címkét az EU-ban, azaz fenntartható energiatermelési megoldásnak minősüljön abban a taxonómia-rendeletben, amely a napokban kerül véglegesítésre az Európai Bizottság asztalára. A paksi bővítés szempontjából is fontos brüsszeli jelzésnek voltak már előjelei az elmúlt hetekben.
Több évtized szünet után új atomreaktorokat épít Franciaország, hogy az elszálló energiaárak gazdasági hatását jobban ki tudja védeni, csökkentse a más országoknak való energiakitettségét és közben még határozottabban tudjon küzdeni a 2050-es klímacél érdekében is – jelentette be kedd esti televíziós beszédében Emmanuel Macron.
Az elmúlt hetek híráramlásával összhangban kiszivárgott Brüsszelben a régóta várt uniós energetikai taxonómia-rendelettervezet tartalmának egy része, ami „környezetvédelmileg fenntartható” energiaként címkézné meg a gázt és a nukleáris energiát is, hogy így egyszerre szereljék le mindkét energiahordozó ellenlábasait a tagállamok között.
Nem szabad eleve kizárni az éghajlatváltozás elleni küzdelem megfelelőnek ítélt eszközei közül az atomerőművek új, negyedik nemzedékét - hangsúlyozta Bill Gates egy pénteki német lapinterjúban.
Az energiaügyi miniszterek keddi rendkívüli ülése kapcsán már beszámoltunk róla, hogy maga az energetikáért felelős biztos állapította meg: mindenki egyetért a gáz hosszú távon is fontos szerepéről az energia átmenet során, most viszont a Politico arról is ír, hogy nemcsak a gázt, hanem a nukleáris energiát is elismerheti az Európai Bizottság „környezetvédelmileg fenntartható” energiaként a készülő taxonómia-rendeletben, amelynek tartalmát már novemberben nyilvánosságra hozhatják. Az időzítés nem véletlen: így még a leköszönő Merkel-kormány időszaka alatt történne a döntés, nem az erősen atomellenes új német kormány alatt és az, hogy mind a gázt, mind a nukleáris energiát zöldnek címkéznék egyetlen rendelet keretében, azt is elérné, hogy meglegyen a szükséges minősített többség a tagállamokat tömörítő Tanácsban a döntéskor. Mindez Paks szempontjából is fontos, mert így plusz finanszírozási források is megnyílhatnak előtte, igaz hétfőn a parlamentben Orbán Viktor kormányfő egyértelműsítette, Paks I. üzemidő-hosszabbítását nem mérlegelik, hanem csak az új beruházással foglalkoznak.
Tíz uniós tagország, köztük Magyarország az Európai Bizottságnak címzett levelében arra szólította fel Brüsszelt, hogy az atomenergiát sorolja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrások közé, és ezzel váljon az unió éghajlat-semlegesség megvalósítását célzó zöld programjának részévé - közölte az Euronews című brüsszeli hírportál szerdán.
Az Országos Atomenergia Hivatal előző vezetője, Fichtinger Gyula április végi lemondását követően öt hónapig nem állt főigazgató a hivatal élén, szeptember végén Orbán Viktor miniszterelnök Kádár Andreát nevezte ki az OAH élére kilenc évre, akinek az irányítása alatt januártól a kormánytól függetlenné válna a hivatal. Az új vezető a Portfolio-nak adta az első, exkluzív interjút, amelyben elmondta: a jelenleginél hatékonyabban működő nukleáris biztonsági hatóságot hozna létre, amely a feladatok növekedésével párhuzamosan nagyobb létszámmal működne, és ahol a fizetéseket a versenyszférához közelítenék a jogviszony átalakítása mellett. Az interjúban szóba került a Paks II. projekt helyszínének földrengésbiztonsági kérdése, a létesítési engedélykérelmével kapcsolatban az utolsó pillanatban elrendelt hiánypótlás, illetve az engedélyeztetés esetleges felgyorsítása is. Utóbbival kapcsolatban Kádár Andrea leszögezte: „a nukleáris biztonság mindenek felett álló szempont”, és emlékeztetett rá, hogy ez nem az első hiánypótlás volt, a törvény pedig többször is lehetőséget biztosít ilyen elrendelésére. Arról nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, hogy mikorra állhat termelésbe a Paks II. projekt, azt viszont megjegyezte, hogy a törvény alapján van még idő átgondolnia az illetékeseknek, hogy a Paks I. üzemidő hosszabbításával mi legyen.
Bár Süli János, a Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter korábban október elejére ígérte a Paks II. felépítéséhez szükséges gödör kiásásához és a résfalazáshoz szükséges kérelmek beadását, a kérelmek még mindig nem érkeztek meg az Országos Atomenergia Hivatalhoz, tudta meg a Népszava.
Az Európai Bizottság jóváhagyta a Románia és az Egyesült Államok között október elején megkötött kormányközi megállapodást, amelynek értelmében Románia amerikai segítséggel bővíti a cernavodai atomerőművet - jelentette be pénteken Ludovic Orban román miniszterelnök.
Nem jelent biztonsági kockázatot a Duna melegedése az atomerőmű működésében, a vízhőmérséklet ugyanis a mérési eredmények szerint nem érte el azt a szintet, amelynél a termelést csökkenteni kellene, jelenleg 24,2 Celsius-fok - közölte az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. pénteken az MTI érdeklődésére.
A Nuclearelectrica nevű román állami atomenergetikai társaság készen áll arra, hogy "önmagában" is belevágjon a cernavodai atomerőmű egy új reaktoregységének megépítésébe, amennyiben a kínai CGN-nel nem sikerülne véglegesíteni a megállapodást - mondta az energiaügyi tárca államtitkára, Doru Visan.
Érdemben csökkent a Paksi Atomerőmű termelése csütörtökön hajnalban; a kiváltó ok egyelőre nem ismert. Az import aránya 50 százalék felett alakul a hazai villamosenergia-ellátásban.
Megnyomta a vészcsengőt a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), amiért szerinte a nukleáris energia szerepének csökkenése a globális energiaellátásban veszélyezteti az emberiség klímacéljainak elérését. Az IEA szerint az atomerőmű kapacitások várható jelentős csökkenése kockáztatja a klímakatasztrófa elkerülése érdekében kijelölt célokat, valamint a villamosenergia-ellátás biztonságát - hacsak a fejlett gazdaságok nem találnak rá módot, hogy meghosszabbítsák a reaktorok élettartamát.
A szabályozó és biztonságvédelmi rendszer meghibásodása ugyan nem igényelte a csütörtökön leállított 3. blokk üzemének bárminemű korlátozását, azonban a további ellenőrzések és hibajavítás elvégzése érdekében úgy döntöttek, teljesen leterhelik a termelőegységet - közölte az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a május 23-án történt nem tervezett karbantartással kapcsolatban. A leállás hatására az import aránya 50 százalék fölé ugrott a hazai ellátásban.
Üzemi esemény történt Pakson: a hivatalos megfogalmazás szerint "terven felüli", vagyis korábban nem betervezett karbantartás kezdődött a Paksi Atomerőmű 3. blokkján 2019. május 23-án 12:22-től - közölte az atomerőmű.